Újabb szuper El Niño készül: a kutatók kockázatos ötlettel álltak elő, hogy megfékezzék a pusztító eseményeket
2026. július 14. 12:00
Ez várhat ránk 2026/2027-telén: így szól bele az El Niño az időjárásba
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huA jelenlegi előrejelzési modellek alapján a 2026/2027-es tél időjárását két jelentős óceáni-éghajlati folyamat együttes hatása alakíthatja. A Csendes-óceán térségében kialakuló rendkívül erős El Niño és a pozitív Indiai-óceáni dipólus egyszerre befolyásolhatja a légköri folyamatokat, ennek hatásai pedig az északi félteke nagy részén, így Európában és Magyarországon is megjelenhetnek.
A szakértői modellek szerint az El Niño és a pozitív Indiai-óceáni dipólus hatására Európában elsősorban a nyugati áramlás lehet meghatározó. Ez Magyarország számára összességében enyhébb, ugyanakkor csapadékosabb tél lehetőségét vetíti előre. A sok csapadék azonban nem feltétlenül jelent majd vastag hótakarót: tartósabb és jelentősebb havazásra inkább a magasabban fekvő területeken, illetve Észak-Európában lehet nagyobb esély.
Az El Niño várható hatásai a következő télen
- Enyhébb időjárás: Európában a nyugati irányú légmozgás lehet gyakoribb, ami magasabb hőmérsékleteket hozhat.
- Több csapadék: a megszokottnál csapadékosabb időszakokra lehet számítani.
- Kevesebb tartós hó síkvidéken: az enyhébb idő miatt a csapadék egy része eső formájában hullhat.
- Havasabb hegyvidékek: a tartósabb és jelentősebb havazásnak elsősorban a magasabban fekvő területeken lehet nagyobb esélye.
- Észak-Európa előnyben: a kontinens északi részén szintén kedvezőbbek lehetnek a feltételek a tartós hó kialakulásához.
Mi történik, az El Niño-jelenség hatására?
Az El Niño nem csupán a Csendes-óceán időjárását változtatja meg. A jelenség a bolygó légköri rendszerének működésére is hatással van, ezért akár egymástól több ezer kilométerre fekvő térségekben is éreztetheti a következményeit. Egyes régiókban szárazságot és erdőtüzeket, máshol rendkívül nagy mennyiségű csapadékot, áradásokat vagy erősebb trópusi viharokat idézhet elő.
A folyamat hátterében elsősorban a Csendes-óceán felszíni vizeinek szokatlan felmelegedése áll. Normál körülmények között a passzátszelek keletről nyugatra terelik a melegebb felszíni vizet, ezért Ausztrália és Ázsia térségében nagyobb mennyiségű meleg víz halmozódik fel. Dél-Amerika partvidékén ezzel párhuzamosan hidegebb, mélyebb víz tör a felszínre – írja a Severe Weather Europe.
El Niño idején azonban a passzátszelek gyengülhetnek, sőt irányuk is megváltozhat. A felhalmozódott meleg víz ekkor kelet felé mozdul, miközben a mélyből érkező hideg víz felszínre jutása is mérséklődik. Az óceán hatalmas területei emiatt jelentősen melegebbé válhatnak.
A következmények régiónként egészen eltérők lehetnek:
- Ausztrália és Ázsia egyes részein szárazabb időszakok és komoly aszály alakulhat ki.
- Amerika bizonyos térségeiben ezzel szemben a megszokottnál jóval több csapadék hullhat.
- A trópusi viharok és hurrikánok aktivitását szintén befolyásolhatja a jelenség.
- A globális átlaghőmérséklet az El Niño időszakaiban jellemzően mintegy 0,2 Celsius-fokkal magasabb lehet, mivel az óceánban tárolt hő egy része a légkörbe kerül.
Vagyis ugyanaz az éghajlati folyamat egyik térségben vízhiányt, egy másikban pedig szélsőséges csapadékot eredményezhet.
Mit jelent a szuper El Niño?
A szuper El Niño elnevezés egyre gyakrabban jelenik meg az előrejelzésekkel kapcsolatban, de fontos, hogy ez nem hivatalos tudományos kategória. A kifejezést egyes szakértők azokra az esetekre használják, amikor a trópusi Csendes-óceán felszíni vizeinek felmelegedése a megszokott El Niño-eseményekhez képest is rendkívüli mértékű.
A jelenség Európát sem hagyja teljesen érintetlenül. A távoli időjárási változások közvetve a kontinensre is hatással lehetnek, miközben a világ más részein kialakuló aszályok vagy özönvízszerű esőzések a mezőgazdaságon és az élelmiszerárakon keresztül globális következményekkel járhatnak.
Az óceánok jelenlegi állapota szintén figyelmet érdemel. Az elmúlt hónapokban a tengerek átlagos felszíni hőmérséklete meghaladta a 21 Celsius-fokot, ami az elmúlt évek értékeinél jóval magasabb, és megközelíti a korábban feljegyzett rekordokat.
A 2026-os nyár már jelezheti a folyamat erejét
Az előző, 2023–2024-es El Niño időszak jelentős hőmérsékleti rekordokat hozott. A szakértők már korábban arra figyelmeztettek, hogy az újabb esemény az előzőnél is komolyabb hatásokkal járhat, ez lesz a következő évek legnagyobb klímakockázata. A folyamat júniusban már érzékelhetővé vált, és augusztusban is folytatódik: egymást követik a hőhullámok és a hőkupolák.
A klímamodellek alapján ráadásul a globális felmelegedés és az El Niño hatása összeadódhat. Adam Scaife professzor szerint éppen ez jelentheti a legnagyobb kockázatot, hiszen a természetes éghajlati jelenség által okozott melegedés egy már eleve melegebb légköri alapállapothoz adódik hozzá. Emiatt egyes térségekben olyan hőmérsékleti értékek is megjelenhetnek, amelyekre korábban nem volt példa.
A következő tél európai időjárását tehát több, egymással összefüggő folyamat alakíthatja. A jelenlegi számítások alapján Magyarországon inkább az enyhébb és csapadékosabb időjárás felé mutatnak a jelek, miközben a tartós, nagy havazás esélye elsősorban a hegyvidékeken és Európa északi részén lehet kedvezőbb.
