Itt a válasz: ezért került el minket szinte minden eső idén nyáron
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huA 2026-os nyár sokak számára emlékezetes lesz és nem a jó idő miatt. 1901 óta a legszárazabb és a második legmelegebb nyarat zártuk, a mezőgazdaság, a folyók és a tavak is megszenvedték. De mi állt a háttérben?
A probléma már a téli félévben elkezdődött. Nem hullott elég csapadék ahhoz, hogy a talaj a nyár elejére megfelelően feltöltődjön. A HungaroMet két meteorológusa most részletes tanulmányban magyarázta el a jelenséget.
Nem csak „egyszerűen kevés eső volt”
A száraz talajfelszín önmagában is nehezítette a konvektív (zivataros) csapadék kialakulását – különösen a klasszikus Medárd-időszakban, amikor általában megérkeznek az első nagyobb esők.
Ehhez jött a melegebb levegő. A melegebb légkör sokkal több vízgőzt képes telítetlen állapotban megtartani. Emiatt nehezebben alakulnak ki a felhők, több a napsütés, tovább emelkedik a hőmérséklet, és még kevesebb a csapadék. Klasszikus önmagát erősítő folyamat.
A „hőkupola” és a cirkuláció átrendeződése
A HungaroMet elemzése szerint a fő ok globális méretű légköri cirkuláció-változás, ami már néhány éve tart. A nyugati szelek öve északabbra húzódott, miközben a sivatagi eredetű anticiklonok jelentősen megerősödtek. Ezek a hatalmas, hosszú életű magasnyomású rendszerek gyakorlatilag blokkolták a trópusok felől érkező nedvességet.
Ez különösen látványos volt a június végi első hőhullámnál, majd a július végén–augusztus elején érkező második, még tartósabb forróságnál. Utóbbiban az Afrikából érkező forró levegő szinte „beragadt” a Kárpát-medence felett, mert a hidegfrontok északabbra vonultak el, és nem tudták kitakarítani.
Miért látszott úgy, hogy a határokon esik, nálunk pedig semmi?
A Kárpát-medencében a jellemző északnyugati áramlás felerősítette a medencehatást. A kevés légköri nedvesség nagy része a környező hegyvidékeken (Alpok, Kárpátok) hullott ki. Így alakult ki az a furcsa kép, hogy a szomszédos országokban gyakran esett, miközben nálunk szinte szárazság uralkodott.
Mi jöhet a jövőben?
A tanulmány szerzői óvatosan fogalmaznak a jövőről: még nem dőlt el, hogy ez a cirkulációs állapot tartósan fennmarad-e. Ha a légkör további felmelegedése folytatódik, és a nyugati szelek öve továbbra is északabbra marad, akkor a szárazabb, forróbb nyarak gyakoribbá válhatnak. Ha viszont erősödik a poláris hideg, és a ciklonok pályája újra délebbre tolódik, akkor van esély a nedvesebb nyarak visszatérésére.
