November 22. Vasárnap, Cecília

Két hatalmas csillag táplálhatja a Tejútrendszer közepén rejtőző fekete lyukat

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.hu

Különös kapcsolatot fedeztek fel a csillagok és a fekete lyukak között a Tejútrendszer központjában. Egy új kutatás szerint két hatalmas csillag olyan gázfelhőket hozhat létre, amelyek végül a galaxisunk közepén található szupernagy tömegű fekete lyukat táplálhatják.

A fekete lyuk működésének egyik legnagyobb rejtélye, hogy honnan szerzi a működéséhez szükséges anyagot. A Tejútrendszer központjában két hatalmas csillagot azonosítottak a kutatók, amelyekből olyan gázfelhők indulhatnak el, amelyek idővel elérhetik a galaxis közepén található szupernagy tömegű objektumot.

Fekete lyuk: két hatalmas csillag táplálhatja a Tejútrendszer központját
Fekete lyuk: két hatalmas csillag táplálhatja a Tejútrendszer központját Fotó: Pexels

A Tejútrendszer központja rendkívül zsúfolt és aktív térség: itt található a Sagittarius A*, a galaxisunk szupernagy tömegű fekete lyuka, amelyet csillagok, gáz és por vesz körül. Az erős gravitációs hatások miatt az anyag mozgása ezen a területen különösen összetett.

Az infravörös megfigyelések az elmúlt két évtizedben több apró, sűrű gázfelhőt azonosítottak a fekete lyuk közelében. A kutatók sokáig nem tudták pontosan, honnan származnak ezek az objektumok, és milyen folyamatok hozzák létre őket.

Rejtélyes gázfelhők keringenek a fekete lyuk körül

Az egyik első ilyen objektumot 2012-ben fedezték fel. A G2 jelű ionizált gázfelhő tömege több földtömegnek felel meg, és hidrogénből, illetve héliumból származó sugárzást bocsát ki. Erősen elnyújtott pályán kering a Sagittarius A* körül, és egy halványabb anyagcsóva is követi, amelyet G2t-nek neveztek el.

A későbbi vizsgálatok során a csillagászok régebbi felvételeken egy másik hasonló objektumot is azonosítottak: a G1-et. Ennek pályája feltűnően hasonlított a G2-éhez. A kutatók ezért arra gyanakodtak, hogy a két gázfelhő nem egymástól függetlenül keletkezett, hanem egy nagyobb anyagáramlás különálló, sűrűbb részeit alkotja.

A gázsűrűség kisebb eltérései is azt a benyomást kelthetik, mintha egy összefüggő anyagáram több különálló felhőből állna. Ennek oka, hogy a gáz fényessége a sűrűségének négyzetével arányosan növekszik, így a sűrűbb területek sokkal erősebben látszanak.

A csillagászok később azt is megfigyelték, hogy a G2 mögött húzódó anyag egy újabb kompakt felhővé sűrűsödik. A kapcsolódó objektumok így egy összefüggő anyagáramlást rajzolnak ki a galaxis központjában, amelyet G1-2-3 anyagáramnak neveztek el.

A gázfelhők a fekete lyuk aktivitásának fenntartásában is szerepet játszhatnak. A számítások szerint ha tízévente körülbelül egy földtömegnyi gáz jut el a Sagittarius A*-hoz, az elegendő lehet a jelenlegi aktivitásának fenntartásához.

Két hatalmas csillag lehet a titokzatos felhők forrása

A kutatók több lehetséges magyarázatot is vizsgáltak. Felmerült, hogy a gázfelhőket nagy tömegű csillagok erős csillagszelei, csillagrobbanások vagy a fekete lyuk gravitációs hatása hozhatta létre.

Az MPE vezette kutatócsoport két korszerű infravörös spektrográffal, a SINFONI-val és az ERIS-szel vizsgálta az objektumokat. A műszerek adaptív optikát alkalmaznak, így élesebb felvételeket készíthetnek a galaxis központjáról. A kutatók a hidrogén egyik jellegzetes sugárzási vonalát elemezve meghatározták a gázfelhők helyzetét és sebességét, majd rekonstruálták a pályájukat.

Az eredmények szerint a G1, a G2 és a G2t szinte azonos alakú és irányultságú pályán mozog. Rendkívül valószínűtlen lenne, hogy három egymástól független objektum véletlenül ilyen hasonló pályát kövessen. Ez arra utal, hogy közös eredetűek.

A kutatók végül egy ígéretes forrást azonosítottak: az IRS 16SW jelű kettőscsillag-rendszert. Ez két, egymáshoz rendkívül közel keringő, nagy tömegű csillagból áll, és a Sagittarius A* körül óramutató járásával megegyező irányban mozgó fiatal csillagok korongjához tartozik.

A számítógépes szimulációk is alátámasztották ezt a magyarázatot. A két csillagból kiáramló erős csillagszelek összeütközhetnek a környező anyaggal, lökéshullámot hozva létre. A folyamat során a gáz összesűrűsödik, majd idővel kisebb, különálló felhők válhatnak le a rendszerről.

Ezek a gázfelhők ezután a fekete lyuk felé indulhatnak, és a kutatók által megfigyelt G1-2-3 anyagáramhoz hasonló pályát követhetnek. Ez megmagyarázhatja, hogyan hozhat létre egyetlen kettőscsillag-rendszer több, egymáshoz hasonló pályán mozgó gázfelhőt.

A felfedezés új megvilágításba helyezheti, hogyan jut anyag a galaxisok központjában található szupernagy tömegű fekete lyukakhoz. A Tejútrendszer közepén lévő objektum ugyanis nem csupán a körülötte már jelen lévő anyagból nyerhet utánpótlást: a közeli, nagy tömegű csillagok is folyamatosan biztosíthatnak számára friss gázt.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Köpönyeg Google News oldalán is!