Elfehérednek, zsibbadnak az ujjaid a hidegben? Súlyos következményei lehetnek a Raynaud-szindrómának
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Köpönyeg.huA hidegben elfehéredő, zsibbadó ujjak nem feltétlenül csak azt jelzik, hogy fázunk. A Raynaud-szindróma olyan keringési zavar, amely során az ujjak apró vérerei átmenetileg összehúzódnak, így kevesebb vér jut a szövetekhez. Mutatjuk, milyen baj lehet belőle!

- Raynaud-szindróma megléte esetén a hideg vagy a stressz hatására átmenetileg beszűkülnek az ujjak kis erei.
- A jellegzetes tünetek közé tartozik az ujjak elfehéredése, elkékülése, majd kipirosodása, valamint a zsibbadás és a fájdalom.
- Súlyosabb esetekben tartós szövetkárosodás, fekély, ritkán akár szövetelhalás is kialakulhat.
Kevesen ismerik, ettől függetlenül gyakori betegség lehet a Raynaud-szindróma, amelynek megléte esetén a hideg vagy a stressz hatására átmenetileg beszűkülnek az ujjak kis erei. Habár a rohamok sok esetben maguktól elmúlnak, bizonyos esetekben komolyabb szövődményekhez is vezethetnek.

Forrás: 123RF
Mi az a Raynaud-szindróma, és miért változik meg az ujjak színe?
A Raynaud-szindróma a végtagok kis ereit érintő keringési rendellenesség. Leggyakrabban hidegben, hidegfront idején, az ujjakon jelentkezik, de a lábujjakat, ritkábban az orrot, a füleket és az ajkakat is érintheti. A roham során az erek a megszokottnál erősebben összehúzódnak, ezért átmenetileg csökken az adott terület vérellátása.
A klasszikus roham három szakaszból áll
- Az ujjak fehér színűek lesznek a csökkent vérellátás miatt.
- Az oxigénhiányos vér miatt az érintett terület elkékülhet.
- A vérkeringés visszatérésekor az ujjak kipirosodhatnak, lüktethetnek vagy fájhatnak.
Nem mindenkinél jelentkezik mindhárom szakasz, és az elszíneződés sorrendje is eltérhet. A rohamok általában néhány perctől akár több óráig is tarthatnak.
Mi válthatja ki a Raynaud-szindróma tüneteit?
Már az is elegendő lehet, ha beköszönt a tél, vagy ha valaki hideg tárgyat fog meg, hűvös helyiségbe lép, vagy télen kesztyű nélkül tartózkodik a szabadban.
A stressz és az erős érzelmi megterhelés szintén kiválthatja a rohamokat, mivel az idegrendszeri reakciók hatására az erek szintén összehúzódhatnak.
A tünetek gyakoriságát és súlyosságát egyes gyógyszerek, a dohányzás és bizonyos betegségek is befolyásolhatják, illetve azt is érdemes tudni, hogy a Raynaud-szindróma nem minden esetben önálló betegség: más egészségügyi problémák kísérőjelenségeként is kialakulhat.

Forrás: 123RF
Elsődleges és másodlagos Raynaud-szindróma: mi a különbség?
A Raynaud-szindrómának két fő formáját különböztetjük meg. Az elsődleges Raynaud-szindróma önállóan jelentkezik, és általában enyhébb lefolyású. Fiatal korban, hideg hatására, különösen nőknél alakulhat ki, és sok esetben nem okoz maradandó károsodást.
A másodlagos Raynaud-szindróma valamilyen más betegséghez köthető. Kialakulhat például autoimmun és kötőszöveti betegségek, például szisztémás szklerózis vagy lupus következtében.
Bizonyos foglalkozási ártalmak, rezgő eszközök rendszeres használata, illetve egyes gyógyszerek is szerepet játszhatnak a kialakulásában.
Súlyos következményei is lehetnek
A legtöbb Raynaud-szindrómás embernél a rohamok átmenetiek és nem okoznak tartós károsodást. A másodlagos forma azonban komolyabb veszélyeket rejthet. Ha a vérellátás hosszabb időn keresztül nem megfelelő, a szövetek nem jutnak elegendő oxigénhez és tápanyaghoz. Ennek következtében fájdalmas ujjbegyfekélyek alakulhatnak ki, amelyek nehezen gyógyulhatnak.
Súlyos esetekben fertőzés, szövetelhalás, szélsőséges esetben pedig az érintett ujj egy részének elvesztése is bekövetkezhet.
Ha valakinél tartós fájdalom, nem gyógyuló seb, feketedő bőrfelület vagy folyamatosan fennálló elszíneződés jelentkezik, mielőbbi orvosi vizsgálatra van szükség.
Hogyan kezelhető a Raynaud-szindróma?
Enyhébb esetekben az életmódbeli változtatások sokat segíthetnek. Fontos a kéz és a láb melegen tartása és a réteges öltözködés. A dohányzás abbahagyása szintén segíthet, mivel a nikotin is összehúzza az ereket, és ronthatja a végtagok vérellátását. A stressz csökkentése és a rendszeres, megfelelően megválasztott testmozgás szintén kedvező hatású lehet.
Gyakori vagy súlyos rohamok esetén az orvos értágító gyógyszereket, például kalciumcsatorna-blokkolókat is felírhat. Másodlagos Raynaud-szindrómánál az alapbetegség kezelése is elengedhetetlen.
Mikor érdemes orvoshoz fordulni?
Különösen fontos a kivizsgálás, ha a panaszok felnőttkorban, előzmény nélkül kezdődnek, csak az egyik kézen jelentkeznek, vagy fokozatosan súlyosbodnak. Nem kell azonban megijedni − a Raynaud-szindróma nem minden esetben jelent súlyos betegséget, de a visszatérő tüneteket nem érdemes félvállról venni. A korai felismerés és a megfelelő kezelés segíthet megelőzni a komolyabb keringési szövődményeket.
Adalék a Raynaud-kórhoz: